Munkavállalóként jó tisztában lenni a jogainkkal. Az utóbbi hónapokban több hírt is hallhattunk arra vonatkozóan, hogy milyen változások lesznek a Munka Törvénykönyvében.

Az alábbiakban összeszedtünk egy pár fontosabb változást:

Szülési szabadság /Mt. 138. §-a (1) (1a)/

Az anya továbbra is 24 hét (egybefüggő) szülési szabadságra jogosult, január 1-jétől azonban annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadta. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A 138. § kiegészült továbbá egy új (1a) bekezdéssel miszerint a szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni.

Munkaidő kedvezmény /Mt. 138. § (7)/

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Gyermek után járó pótszabadság /Mt. 132. §(2)/

A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére egymástól függetlenül mindkét szülő jogosult.

Ami a felmondást és a védettséget illeti… 

Nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással az alábbi esetekben /Mt. 90. § (1)/

  • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
  • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
  • a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
  • a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
  • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,
  • a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
  • a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
  • a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.

Változatlan marad az, hogy a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát rendes felmondással indokolási kötelezettség nélkül megszüntetheti, azonban a határozott idejű munkaviszonya megszüntetésekor köteles a rendes felmondását indokolni.

Ha szeretnéd elolvasni a törvény szövegét, kattints ide.